Teljes neve:Avril Ramona Lavigne
Születési idő:1984.szeptember 27
szülőhely:Napanee,Ontario,Kanada
csillagjegy:mérleg
mérete:159cm
súly:51kg
cipő méret:38
apja:John Lavigne
anyja:Judy
testvérei:Matt(20),Michelle(15)
Háziállat:Sam, törpe snaucer"a család kedvence"
Hobbi:gördeszka,baseball,jéghoki(12 éves korában már csapat kapitány volt)Avril:"A Toronto Maple Leafsnek szurkolok"
Kedvenc film:jackass,south park és a kör
Kellékei:fekete vagy színtelen körömlakk,barack színű rúzs,Converse tornacipő
Üdítő:Root Beer,Cola
Étel:olivabogyós pizza
Édesség:gumimacik,szőlő ízű cukorpálcika
Autó:Hummer Jeep
Kedvenc színe:piros.fekete
A Let Go című albumról a kedvenc dala:Losing Grip
Az Under my Skin albumról:a Together
Mottó:"Aki hagyja magát befolyásolni, az soha nem fedezi fel a saját erősségeit."
Avril az 5000 lelket számláló kanadai Napanee nevű településen született. Egy idősebb és egy fiatalabb testvér társaságában nevelkedett fel. Ebből következett: "Középső gyerekként hamar ki kellett bújnom a korlátok közül. Ahelyett, hogy babákkal játszottam volna vagy az anyámnak segítettem volna a konyhában én baseballoztam és jégkorongoztam. Igazi 'Tomboy' voltam, tehát egy lány, aki mindig a fiúkkal van együtt" - emlékezik vissza Avril.
Alighogy kinőtt a gyerekcipőből, máris új funkciót kapott a fésűje mikrofonként: felugrott az ágyra, amely fantáziájában színpadként szerepelt s nagyokat alakított a képzeletbeli közönség elott. A későbiekben aztán a templomi gospelkórus tagja lett, ott énekelt tovább. Megtanult gitározni, így már hamarosan esküvőkön, táncmulatságokon és vásárokon country-dalokat adott elő. 15 évesen aztán elcsábította a nagyvilág. Első állomás: New York City. Belevegyült a város zenei életébe, mely soha nem pihen. Az Arista főnöke, "L.A." Reid hamarosan tudomást szerzett a különleges hangú kislányról, meghallgatta őt, s teljesen elámult.
Avril ezek után hazatért, összecsomagolt és Manhattanbe költözött. Alig 16 évesen kezdte el első nagylemezét írni neves szövegírók segítségével. "Nagyon frusztráló volt. Együtt dolgoztam ezekkel a nagytehetségű emberekkel, s a végén csak szemét született - dalok, melyek nem engem reprezentáltak. Ez nem én voltam."
Aztán Avril teljesen más szövegírók anyagaival próbálkozott. Ez sem jött össze. Teljesen frusztrálva, már illúzióktól mentesen bedobta a törölközőt. Ekkor "L.A." Reid közbelépett, s egy egy útra szóló jegyet vásárolt a lánynak Los Angelesbe: part- és levegőváltozás jött.
Az angyalok városában aztán végre megtalálták az igazit Cliff Magness dalíró és producer személyében. "Rögtön tudtam, hogy ő az igazi. ő megértette, hogy mit akarok már régóta véghezvinni. Hagyta, hogy én irányítsak."
A következő hetekben valóságos daleső született. Avril szó szerint a lelkét is kiírta magából. Cliff és a Matrix produciós csapat csak finoman, tisztes távolságból tartotta a tinit a megfelelő mederben. Röviddel ezután a Nettwerk Management szerződést kötött vele, az a cég, mely Sarah McLachlan-t, Dido-t, a Coldplay-t, a Barenaked Ladies-t és a Sum 41-et is foglalkoztatja.
Avril első lemeze végre kész van. Ennek előzetese a "Complicated" című single, mely egy energiával telített rockhimnusz popos beütésekkel.
Az egész album egy mestermű egyébként, ha az ember mondjuk Alanis Morissette vagy Amanda Marshall debütáló korongjaival méri össze: a szövegek kiválóak, a zenei vezetés szuper s Avril hangja egyszerűen különleges.
Olyan számok, mint a "Skater Boi" még a legmegszállottabb rockrajongókat is meggyőzik arról, hogy nem választottak rosszul. A "Losing Grip" és az "Unwanted" című dalokban Avril a szerencsétlen szerelemről énekel minden fájdalommal, érzéssel fűszerezve, melyeket egy ilyen korú lány érezhet. A "Losing Grip"-ben valójában egy volt fiúbarátról van szó. "Soha nem szeretett igazán, ahogyan én azt szerettem volna. Ma már nem fontos az egész. De legalább ebből a tapasztalatból született egy szám." A "My World" és a "Mobile" Avril új életére reflektál: "Élem a nagy álmomat, azt cipelem magammal, amit mindig is szerettem volna, azt éneklem, amit akarok."
Valójában nem változott semmi: "Még mindig szeretek fiúkkal együtt lenni. Most az együttesemben játszanak s úgy táncolnak, ahogyan én fütyülök - s ez szerintem jó is így..."
|